Kezdetek

911 turbot venni nem könnyű dolog. Főleg ha nem csak nézegetni szeretnénk az autót, hanem közlekedni is vele. A 911 turbo - leánykori nevén 930 - a hetvenes évek derekának egyik csúcsa volt. Amit a Porsche a pályán megtanult, az mind benne van. Márpedig akkoriban a stuttgarti márka a pályák egyik éltanulójának számított. Bár fizimiskára hasonlatos a kor "sima" 911-eseire, ha közelebbről megvizsgáljuk, a turbo egy nagyon különleges műszernek bizonyul. Speciális futómű, fékek, váltó és persze motor, amit a kor egyik legdögösebb karosszériája ölel körbe. Minden porcikájából süt a célszerűségre optimalizált mérnöki maximalizmus. Egyfelől egy versenypálya-szökevény, másfelől egy napi használatra is alkalmas alapvető kényelmet és biztonságot is kiszolgáló, megbízható sportszer. Ennek megfelelően érzékeny és gondozása nagy odafigyelést igényel.
Ezek az autók mára közel 30 évesek. Többségük sok kézen át vándorolt. Ezen kezek egy része több, másik kevesebb érzékenységgel viseltetett a Gép iránt.
Mit tehet hát aki mégis nekikeseredik egy ilyennek? Vagy megveszi a piacon levő legdrágább darabok egyikét, melynek szinte minden porcikájáról kötetekre rúgó szerviztörténettel rendelkezik, vagy megveszi a legolcsóbb darabot amit a piacon lel és nekiveselkedik a kalandnak maga.
A mi projektünk - talán mondanom sem kell - ez utóbbi utat követi. Ez számunkra kihívás és örömforrás, a gazda számára pedig - remélhetőleg - egy jól dokumentált végeredményt jelent majd.

Ilyen megfontolások után került hát hozzánk ez a '87-es 911 Turbo, a ködös, hideg, birkákkal megrakott Skóciából.

Mit tudtunk róla eredendően? Egyfelől az évjárata alapján azt, hogy már a nagyobb, 3.3-as töltőlevegő visszahűtéses motor van benne, a futóműve és a fékjei a széria legjobbjai. A motorja és a karosszériája európai specifikációjúak, ami nagyobb teljesítményt és szebb megjelenést jelentett. Ismertük a színét, ami egy ritka kombináció. A külseje egy enyhe zöld beütéses sötét ezüstös metál (Felsengrün 699), belső tere pedig egész sötét szürkészöld (Graugrün).
A karosszéria közepesen sérült, karosszériapadra kell tenni.
A motor nem indítható, viszont nincs olajfolyás alatta, a kartercsövek tiszták, a motor átforog. A turbo nyomóoldalán van kis olaj, de a kipufogóoldal száraz. Az eladó szerint a motoron komoly munkákat végeztek a karambolt megelőzően, de erre semmi bizonyíték nincs, csak a megelőző tulajdonos szava. A váltó kapcsolható.

A belső tér hiánytalan és elég jó állapotú.

Egyedül a hátsó szélvédő az üzemanyagtank és a pótkerék hiányzik.

Nem tűnik olyan rossz alapnak, bár a kincstári óvatosságot mindenképpen érdemes elővenni ilyenkor. A sok év állás egyetlen gépezetnek sem tesz jót.

Miután meghoztuk, annyival egészült ki a a kép, hogy a kocsi gyakorlatilag rozsdamentes (csak felületi rozsda van rajta), viszont az állásban az alumínium és horganyzott acél alkatrészek meglehetősen ramaty esztétikai állapotba kerültek. 

Ezen felül - sajnos - már megpróbálkoztak a karosszéria helyreállításával. Ennek eredményeképpen a munkánk némiképp komplikáltabbá vált.